Egészség/ Betegség

A shar-pei fontosabb betegségei

A kutyákban általában előforduló betegségek közül a shar-pei fajta egyedeiben a következő, fajtára jellemző betegségekre kell figyelemmel lenni:

1, Bőrbetegségekkel a fajta jellegéből adódóan már kölyökkorban találkozhatunk. A leggyakrabban a nem megfelelő tartási körülmények, ritkán immunrendszeri defektus következtében alakulhatnak ki, elsősorban a ráncok alján megfigyelhető gennyes bőrgyulladás, szőrtüszőgyulladás (juvenilis pyoderma) formájában.

Felnőtt állatokban, elsősorban a ráncok alján alakulhatnak ki gombás bőrfertőzések, melyek alapja ezen bőrterületek befülledése és ennek következtében az itt kialakuló lokális immunszupresszió.

Speciális bőrbetegség a csak shar-peiben leírt un: idiopaticus mucinosus dermatopathia, mely a test bármely területén apró, gombostűfejnyi-borsónyi hólyagok keletkezésével járó, valószínűleg familiárisan öröklődő kórkép. Ezen hólyagok mucinózus váladékot tartalmaznak. Az állatok nem vakaródznak, ezen bőrterületek gyulladásos tüneteket nem mutatnak, a hólyagok felfakadását követően azonban elfertőződhetnek (verekedés, tartási körülmények). A betegség kezelése szteroid gyulladáscsökkentők adagolásával, esetleg az érintett terület műtéti eltávolításával történik.

2, A szembetegségek közül leggyakoribb az alsó- és felső szemhéjakra is jellemző szemhéjállási rendellenesség (entropium), mely oka a fajta egyedeinek ráncoltsága.

Már 2-3 hetes korban a szemek kinyílása után találkozhatunk ezzel a kórképpel és már ekkor korrigálni kell. A késlekedés akár a szem és a látás elvesztéséhez is vezethet.

Az entropium korrekciója ?-1 éves korig a szemhéjak felvarrásával történik, a végleges korrekciót a teljes nagyság elérése, 1 éves kor után ajánlatos elvégezni, mivel a testarányok ilyenkor már nem változnak.

Entropium esetén elengedhetetlen a szaruhártya vizsgálata. Már 1-2 napig tartó irritáció a szaruhártya kifekélyesedéséhez vezethet, mely kezelés nélkül akár a szem perforációját eredményezheti.

Az entropiummal szemben sokkal ritkábban találkozunk a szemlencse örökletes luxációjával.

Ez a betegség autoszómális recesszív módon (egy génhez kötötten) öröklődik, így csak szemészeti vizsgálattal fedezhetők fel a homozigóta betegek. Egy ilyen kutya mindkét szülője hordozza a betegséget okozó gént, esetleg egyik vagy mindkét szülő beteg is lehet.

3, A fül megbetegedései közül leggyakoribb a tenyésztés során kialakult külső hallójárat szűkület, mely csak egyedileg található meg. A hallójárat szűkület következtében a porcos hallójárat nem szellőzik, benne váladék halmozódik fel, amiben gombák ( leggyakrabban Malassezia species) és baktériumok szaporodnak el, melyek enyhébb vagy súlyosabb gyulladásos folyamatot okoznak és tartanak fenn. Kezelés nélkül, de gyakran a kezelés ellenére a középfül gyulladása társul a kórképhez, mely ? figyelembe véve az alap okot - csak műtéti úton kezelhető.

4, Vese amiloidózis, Shar-pei láz, izületgyulladás, tulajdonképpen ugyanazon betegség különféle megjelenési formáiról van szó. A meglehetősen komplikált betegség lényege az immunrendszer öröklött hibája, mely összefügg a szervezetben keringő bizonyos hírvivő anyagok ( pl.:interleukin-6 ) abnormálisan magas szintjével. Ez visszatérő gyulladásos reakciókhoz és/vagy visszatérő lázhoz. vezet. A gyulladásos folyamat érintheti az izületeket és/vagy azok környezetét, illetve ritkán az állatok orrának bőrét. Az ilyen állatok sántítanak, izületeik közül egyik-másik duzzadt, fájdalmas. A lázas állapot általában 1-2 napig tart és kezelés nélkül elmúlik. Ezek közül az állatok közül néhányan később veseelváltozás miatt elpusztulhatnak. A veseelváltozások zömét egy speciális fehérje, az u.n. amiloid lerakódása okozza, de előfordulhat, hogy keringő immunkomplexek lerakódása okozza a vesék megbetegedését. Mindkettő a szervezetben zajló kóros mértékű gyulladásos folyamatokkal van összefüggésben. Fontos megjegyezni még, hogy más szervek, (főleg a máj ) is megbetegedhetnek az amiloid lerakódásának következtében. Feltehetően szintén az immunrendszer túlzott működése az oka bizonyos daganat típusok nagyszámú előfordulásának is.( A kérdést bonyolítja, hogy az immunrendszer kóros szabályozása miatt előfordulhatnak immunhiányos állatok is a shar.pei kutyák között- lásd korábban.) Tenyésztési szempontból lényeges, hogy recesszíven öröklődő betegségről van szó, tehát csak a homozigóta egyedekben alakul ki a betegség! A heterozigóták lehetnek a.: teljesen tünetmentesek, b.: időnként lázasak és izületgyulladás is jelentkezhet náluk, c.: tromboembóliás (abnormális véralvadási folyamatok miatt szervezetükben spontán vérrögök keletkezhetnek és akadhatnak el) betegségek miatt megbetegedhetnek és elpusztulhatnak, d.: bizonyos daganatos betegségekben fiatalon megbetegedhetnek, e.: normál élettartamot élhetnek meg. A homozigóta, vese amiloidózisban megbetegedett kutyák általában a vesebetegséget megelőzően visszatérő lázas +/- izületgyulladásos tüneteket mutathattak, de korábban akár teljesen tünetmentesek is lehettek.

 Mit lehet tenni?

1. Kezelés:

A lázas állapot és az izületgyulladás tüneti kezelést igényel csupán, esetleg kezelés nélkül is elmúlik. A veseelváltozások jelenlegi ismereteink alapján nem gyógyíthatóak, bár egyes gyógyszerek és speciális diéta az állatok életét jelentősen meghosszabbíthatják. Legfontosabb a korai felismerés.

 2. Megelőzés:

A betegséget elsősorban tudatos és szigorú tenyésztési munkával lehet felszámolni. Első lépésként érdemes lenne egy kérdőívvel felmérni a visszatérő lázas állapottól/izületgyulladástól szenvedő állatok arányát. Vigyázat! Ezen állatok között más (nem örökletes) okok miatt megbetegedett állatok is lehetnek, illetve a tüneteket nem mutatók is hordozhatják a betegséget előidéző gént.( ld. korábban). A legfontosabb azonban, hogy minden elpusztult állat boncolásra kerüljön, vagy ha ezt a tulajdonos nem szeretné (pl.: temetési, hamvasztási szándék miatt) akkor a veséből szövetmintát (biopsziát) vegyen egy biopszia vételében jártas állatorvos, lehetőleg a halál beállta után minél hamarabb. A boncolás vagy a bioptátum vétele során fontos, hogy a vizsgáló állatorvos tisztában legyen az amiloidózis lehetőségével, mely a vese velő- és kéregállományában is jelentkezhet és csak speciális festés után, mikroszkópos vizsgálattal mutatható ki. Természetesen az élő, vesebetegség tüneteit mutató vagy tünetmentes és csupán a vizeletvizsgálat alapján felfedezett (ld. később) állatokból is végezhető biopsziavétel ultrahangvizsgálat során. Az olyan állat, amelynek veséjéből (esetleg májából) amiloidot mutattak ki nagy valószínűséggel homozigóta, tehát mindkét szülője és azok leszármazottai hordozók.

 3. Szűrővizsgálat

Sajnos az immunrendszer vizsgálata (pl. interleukin-6 kimutatás) ma még nem lehetséges Magyarországon. Ezért ajánlatos a fentieknek megfelelően minden bármely okból elpusztult, továbbá élő vesebeteg shar-pei kutya veséjében az amiloid lerakódásának jeleit keresni.( ez utóbbit azért mivel egy shar-pei kutyának is lehet nem öröklődő vesebetegsége!).

A látszólag nem beteg, élő shar-pei kutyák:

a.      ha visszatérő lázas állapotot és/vagy izületgyulladás tüneteit mutatják, akkor teljeskörű állatorvosi kivizsgálásnak (fizikális, labor- ultrahangvizsgálatok) érdemes őket alávetni és ha a szóbajöhető betegségek egyike (pl.: Lyme- kór) sem magyarázza a tüneteket akkor tenyésztésre aggályosnak tekinteni,

b.     a visszatérő lázas/izületgyulladásos és a teljesen tünetmentes kutyák esetében is vizeletvizsgálattal lehet a még csak lappangóan vesebetegek egy részét (sajnos csak kis részét!) megtalálni.