A teny�szt�i munka feladatai

M�r Darwin munk�ss�ga �ta ismert, hogy a fejl�d�s az �l� szervezetek v�ltoz�konys�g�n, az �r�kletess�gen �s a kiv�laszt�son alapszik.

Joggal �llap�thatjuk meg, hogy a legd�nt�bb ezek k�z�l az ember �ltal tudatosan v�grehajtott teny�szkiv�laszt�s. A t�bb �vsz�zados m�ltra visszatekint� mesters�ges teny�szkiv�laszt�s a kutyateny�szt�sben is igen nagy eredm�nyeket �rt el.

A teny�szc�l meghat�roz�sa fontos �s bonyolult feladata a teny�szt�knek.

A XVIII. sz�zadt�l kezdve rohamosan kezdett fejl�dni a teny�szt�s, amely a teny�szt�kel szemben is �j k�vetelm�nyeket �ll�tott, hat�konyabb teny�szt�si m�dszereket k�vetelt, �s a t�pl�l�k min�s�g�nek emelked�s�t is sz�ks�gess� tette.

A teny�szt�si m�dszereknek k�t alapvet� csoportj�t lehet megk�l�nb�ztetni:

• a keresztez�st �s
• a fajtatiszta teny�szt�st.

A k�t alapvet� teny�szt�si m�dszer nem tekinthet� egym�s ellenfel�nek, s�t egym�st seg�tve eredm�nyezt�k, a ma m�r stabil, kialakult kutyafajt�kat.

A kutyateny�szt�sben term�szetesen az ut�bbi lett az ir�nyad�, ezt szeretn�m taglalni p�r mondat erej�ig.

Fajtatiszta teny�szt�s

 Fajtatiszta teny�szt�st akkor folytatunk, amikor az egym�ssal p�ros�tand� egyedeket ugyanabb�l az elismert fajt�b�l v�lasztjuk ki.

 A fajtatiszta teny�szt�s c�ljai:

• �llom�ny egys�ges�t�se,
• a fajt�ban megtal�lhat� k�v�natos tulajdons�gok r�gz�t�se (konszolid�l�sa),
• a fontosabb �rt�km�r� tulajdons�gok fejleszt�se.

A fajtatiszta teny�szt�s sor�n a tulajdons�gok konszolid�l�sa hossz� id�t vesz ugyan ig�nybe, de a legbiztosabb m�dszer a megfelel� teny�sz�rt�k� kuty�k teny�szt�s�re.

 A fajtatiszta teny�szt�sen bel�l:

• a v�r�j�t�ssal (v�rfriss�t�ssel),
• a belteny�szt�ssel (rokonteny�szt�ssel) �s
• a v�rvonalteny�szt�ssel (vonalteny�szt�ssel)

foglalkozunk.

V�r�j�t�s (v�rfriss�t�s)

Ha a fajt�ban a genetikai el�rehalad�s lass� vagy lassul�s k�vetkezik be, c�lszer� ugyanannak a fajt�nak idegen teny�szetb�l sz�rmaz� vagy k�lf�ldr�l behozott h�mjeit felhaszn�lni. Ez az elj�r�s az �n. v�rfriss�t�s. A fajtatiszta teny�szt�s akkor folytathat� sikerrel, ha a szigor� szelekci�hoz elegend� l�tsz�m �ll rendelkez�sre.

Belteny�szt�s (rokonteny�szt�s)

Belteny�szt�sr�l akkor besz�l�nk, amikor olyan kuty�kat p�ros�tunk egym�ssal, amelyek rokons�gban vannak egym�ssal. Ilyenkor a p�ros�t�sra ker�l� egyedek g�njei sz�rmaz�silag r�szben azonosak (identikusak).

 Ismer�nk:

• igen szoros,
• szoros �s
• m�rs�kelt

rokonteny�szt�st.

 Igen szoros rokonteny�szt�st folytatunk akkor, ha a sz�l�t ivad�k�val vagy az �des-, illetve f�ltestv�reket egym�ssal p�ros�tjuk.

Szoros rokonteny�szt�skor a 3. �s 4. rokons�gi fokban l�v� egyedeket p�ros�tjuk (ilyen az unokatestv�rek p�ros�t�sa).

M�rs�kelt rokonteny�szt�s ha az 5. �s 6. rokoni fokban l�v� egyedeket p�ros�tjuk.

A belteny�szt�ssel azt a c�lt k�v�njuk el�rni, hogy a rokons�gban l�v� �llatok kiv�l� tulajdons�gait az ut�dokban egy�ntet�en r�gz�ts�k.

Sajnos, a rokonteny�szt�snek lehetnek negat�v hat�sai is. Minden egyedben el�fordul 3-4, �n. defektes g�n is, amely a szervezet �letk�pess�g�t befoly�solja. Ezek a nemk�v�natos g�nek - a rokoni p�ros�t�sok r�v�n - az ut�dokban, esetenk�nt fokozott gyakoris�ggal ker�lhetnek felsz�nre. Ez a jelens�g az �n. belteny�szt�ses leroml�s el�id�z�je. Mindezt �gy tapasztalhatjuk, hogy a szervezet elfinomodhat, a szaporod�sbiol�giai folyamatokban zavarok keletkezhetnek, s�lyosabb esetekben torzk�pz�dm�nyek keletkezhetnek. A belteny�szt�s m�sik velej�r�ja lehet, a rokonteny�sztett �llom�nyok alkalmazkod�k�pess�g�nek cs�kken�se.

Csak kiv�l� genetikai fel�p�t�s� teny�sz�llom�nnyal szabad belteny�szt�st folytatni.

A rokonteny�szt�s hat�s�ra, nem mindig j�n l�tre leroml�s.

V�rvonalteny�szt�s (vonalteny�szt�s)

Ennek az a l�nyege, hogy egy kiv�l� egyed tulajdons�gainak r�gz�t�se egy �llom�ny keret�ben nagyobb jelent�s�get kap, mint a rokonteny�szt�sben. Mivel egy apa�llatnak sokkal t�bb ut�da lehet, mint az anya�llatnak, csaknem minden esetben h�m egyed a vonalalap�t�. Ennek a kiv�l� tulajdons�gokkal �s kiemelked� konstit�ci�val (testi fel�p�t�s vagy alkat) rendelkez� apa�llatnak genetikai alapja r�v�n k�v�nunk hozz� hasonl� ut�dnemzed�ket l�trehozni. Ezt �gy val�s�tjuk meg, hogy a kiv�lasztott vonalalap�t�val kialak�tott �llom�ny vele min�l szorosabb rokons�gba ker�lj�n. Ez�ton rem�lhet� ugyanis, hogy legink�bb hasonl�tanak majd hozz� ut�dai.

A hat�kony vonalteny�szt�shez a k�vetkez� felt�telek sz�ks�gesek:

• a vonalalap�t� apa�llatot min�l hosszabb ideig kell teny�szt�sben tartani;
• a szigor� szelekci� v�gett min�l nagyobb egyedl�tsz�mra van sz�ks�g�nk;
• gondoskodni kell valamennyi egyed szakszer� t�pl�l�s�r�l �s gondoz�s�r�l.

A vonalteny�szt�s legf�bb c�lja kiemelked� teny�sz�rt�k� apa�llatok teny�szt�se.

Folyt. k�v.

                                                                                                                       Dworszky Beatrix

Felhaszn�lt irodalom:

�llatteny�szt�s - Dr. S�falvi Ferenc